Lefojtott állami kiadások és nagy összegben beérkező plusz különadó-bevételek - ezek kellettek ahhoz, hogy júniusban mérsékelt legyen a költségvetés hiánya. Nagy örömködésre azonban nincs okunk, ugyanis a makrogazdasági folyamatokkal szorosan összefüggő bevételek alakulása még mindig nincs rendben, és már nem csak az áfabevételeknél vannak jelen a kedvezőtlen trendek.
Júniusban 132,7 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendeszere, ami szokatlanul és váratlanul kedvezőnek mondható. Érdekes lesz látni, hogy két hét múlva milyen részletes adatok jelennek meg, amelyek igazolják-e az elsőre kedvező deficitadatot.
Közel 190 milliárd forintot csoportosított át a kormány két, csütörtökön kihirdetett határozatával a Rezsivédelmi Alapból. Ennek jelentős része a minisztériumokhoz, a központi költségvetési szervekhez került, de jutott egyházi és civil intézmények számára is, valamint a külügyminisztérium készül a versenyszektor újabb rezsitámogatására is.
A mostani állapot szerint 1600 milliárd forintos elcsúszás van a 2023-as költségvetésben, ami alapján biztosra vehető, hogy az eredeti 3,9%-os idei hiánycél nem teljesíthető. A Kormányinfón elhangzott információk szerint azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nem rohan a helyzet rendezésével. Közben már most érzékelhető, hogy a piac ideges a bizonytalan költségvetési folyamatok miatt.
Egyre több jel utal arra, hogy az idei költségvetés még a legutóbbi, idén tavaszi alapos újraírása ellenére is bajban van, a módosított tervszámokat sem képes hozni. Egyes elemzői számítások szerint a 2023-as deficit 6 százalék is lehet a GDP arányában, szemben a 3,9 százalékos céllal, ami 1600 milliárd forintos elcsúszást jelent. Mindezek fényében mára már inkább az lenne a meglepő, ha az óriási elcsúszást teljes egészében kiigazító lépésekkel kezelné a kormányzat - jóval valószínűbbnek látszik, hogy a hiánycél beáldozása is a megoldás részét képezi majd. Az új cél attól is függ, hogy mennyire marad elkötelezett időközben a jövő évi célok teljesítése mellett és annak érdekében mit hajlandó bevállalni.
A kormányzati szektor kedd reggel megjelent első negyedéves adatai is alátámasztják, amire már hónapok óta figyelmeztettünk cikkeinkben a költségvetés pénzforgalmi adatai alapján: nagyon rossz állapotban van idén a büdzsé. Az első három hónapban a GDP arányában 9,8% volt a hiány. A kumulált folyamatok is kellemetlen trendről tanúskodnak.
Idén a költségvetési hiány csökkenését nehezíti az adóbevételek korábbi dinamikus növekedésének lassulása - állapították meg a jegybank elemzői a héten megjelent inflációs jelentésükben. Ez is alátámasztja azon korábbi vélekedésünket, hogy az idei költségvetés komoly bajban van.
A közfinanszírozott kórházak lejárt tartozása már 75 milliárd forint lehet - derül ki a Napi.hu cikkéből. Ez abból adódik össze, hogy a kincstár által követett intézmények adóssága május végére 59 milliárd forinthoz közelít, és ezen felül vannak még a modellváltó egyetemi klinikák.
A csütörtökön bejelentett, család- és otthonteremtési támogatásokat érintő módosítások igenis megtakarítást fognak jelenteni 2024-ben a költségvetés számára. Ez pedig a másik oldalon, az érintett lakosságnál azt jelenti: szűkül a támogatások köre, vagyis közvetlenül romlik a jövedelmi pozíciójuk. Erre már csak a hab a tortán, hogy a jövőre esedékes méretes adóemelés terheit közvetve a fogyasztók viselik. Idén nyáron is kiderült: a büdzséfolyamatok stabilizálásának ára van, és ez a lakosságnak fájni fog.
A különadók idén májusi befizetése elfedte a költségvetés ötödik hónapjában zajló alapvető folyamatokat, amelyek arra utalnak, hogy az idei büdzsé fundamentumai recsegnek ropognak. Ami ijesztő: a fogyasztási krízis miatt (az egekbe szökő infláció miatt csökkennek a reálkeresetek, az emberek nem költenek úgy, mint korábban) az áfabevételek éves alapon már csökkentek.
Májusban 53,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere - közölte a Pénzügyminisztérium az előzetes költségvetési adatot. Az éves hiánycél teljesülése azonban még így is 80% felett van és még mindig kétséges az, hogy a 2023-as hiánycél teljesíthető-e pótlólagos kiigazító intézkedések nélkül.
Nem könnyű követni a 2024-es költségvetéssel kapcsolatos adóváltozásokat: öt nap alatt, egymással párhuzamosan rendeletben és törvényjavaslatban is új szabályokat alkot a kormány. Mivel ezek egymással is összefüggnek, sok esetben az adómódosítások tartalmát is nehéz pontosan megállapítani, vagyis azt, hogy valójában mi is volt a jogalkotó eredeti szándéka. Ennek tankönyvi példája a gyógyszergyártókra vonatkozó adóemelés. Ez az a különadó ugyanis, amely nemcsak jövőre eredményez adótehernövekedést az érintett cégek számára, hanem sokak meglepetésére már 2023-ban is.
Az Európai Bizottság friss javaslata ellenére sem vezeti ki a magyar rezsicsökkentési rendszert a kormány, és szociális jelleget sem visz bele, tehát minden háztartásnak járni fog az átlagfogyasztásig jár a rezsivédett ár, felette pedig a magasabb ár – gyakorlatilag ezt mondta több kérdésre adott válaszában a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az esemény elsősorban a 2024-es költségvetés törvénytervezetéről szólt, amelynek főbb számait és karakterét Varga Mihály pénzügyminiszter ismertette. Kiemelte, hogy a honvédelem jelentős forrásokat kap, a rezsivédelmi alap is megmarad az ideinél kisebb kerettel a csökkenő energiaárak miatt, és a 6%-os jövő évi átlagos inflációs előrejelzés miatt ennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak is. Az extraprofitadók kivezetését megkezdi a kormány, aminek pontos részletei majd az adótörvényekből derülnek ki. Az uniós forrásokkal továbbra is számol a kormány, már a nyáron kiküld bizonyos fejlesztési számlákat Brüsszelbe, amelyeknek őszi kifizetésében bízik, mert nincs B-terv. Az idei GDP-növekedési és büdzséhiány célok tarthatósága kapcsán majd az év közepén nézik át a számokat, de egyelőre úgy látja, hogy nem kell módosítani, és további beruházásokat sem kell törölni. Az alábbi hírfolyamban tudósítottuk a főbb információkat.
A soha nem látott áprilisi költségvetési hiányszám mögött továbbra is aggasztó folyamatokat tudunk felfedezni, ez pedig a jelenleg már kvázi kész 2024-es büdzsére nézve nem túl jó. A kedvezőtlen idei költségvetési kép tehát nem változott: a rezsikiadások magasak, a kamatkiadások kezdenek elszállni, de ami igazán drámai, az a költségvetés áfabevételeinek alakulása.
A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent egyik határozatában a kormány több költségvetési átcsoportosítást is végrehajtott.
Áprilisban 620 milliárd forintos deficit alakult ki a költségvetésben, ami a valaha volt legmagasabb negyedik havi hiány a büdzsében. Ezzel az első négy hónap alatt 2700 milliárd forint felett alakult a kumulált deficit, ami már az éves terv 80%-ának felel meg.
Az eddig vázolt 2,5%-ról 2,9%-ra megemelte a kormány a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiánycélt, sőt a 2025-re tervezett 1,5%-os deficitcélt is megemelte 1,9%-ra – derült ki a ma közzétett, Brüsszelbe elküldött magyar konvergenciaprogramból.
A héten váltak ismertté az államháztartás idei első negyedéves részletes adatai. Vizsgálódásaink azt mutatják, hogy több olyan folyamat is van a 2023-as költségvetésben, amelyek aggodalomra adnak okot. Miközben számtalan negatív kockázatot tudunk azonosítani az idei évet illetően (elsősorban a gyengén muzsikáló áfabevételeket érdemes kiemelni), addig ezzel szemben pozitív kockázatokat szinte egyáltalán nem találunk. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a kormánynak nemcsak a 2024-es költségvetés - jelenleg is zajló - tervezésével gyűlhet meg a baja, hanem akár már idén lépéskényszerbe kerülhet. Érdekes lesz látni, hogy a kormány hogyan hatástalanítja az általunk több százmilliárd forintosra becsült aknákat.
Márciusban ismét jelentős, 564,6 milliárd forintos deficit keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, így az első háromhavi együttes hiány 2090 milliárd forintra hízott, ami az egész éves hiánycél 61,5%-a. Egyik érték sem kiugró az elmúlt évekhez képest, és a Pénzügyminisztérium is hangsúlyozza a közleményében, hogy továbbra is tartani akarja az idénre kitűzött 3,9%-os GDP-arányos hiánycélt, de összességében az adatok rámutatnak arra, hogy az idei év is kihívásokkal teli a költségvetési politikában, főleg az egyre fájdalmasabban emelkedő kamatkiadások miatt, ami elszívja a költségvetési mozgásteret a többi tétel elől.
Várhatóan nem lesz tartható az idei költségvetésben szereplő 2500 milliárd forintos terv a kamatkiadásokat illetően – figyelmeztetettünk nagyjából három héttel ezelőtt. Most ezt erősíti meg a friss EDP-jelentés, melyben már közel 3000 milliárd forintra emelték a tervet. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy szinte a teljes költségvetési hiány adósságszolgálatra megy majd el, az enélkül számított elsődleges egyenleg majdnem egyensúlyban lehet. És ez még várhatóan évekig így is marad, vagyis a kormány mozgástere nagyon beszűkül a gazdaságélénkítés szempontjából.
Hamarosan kezdődnek a tárgyalások.
Joe Biden visszalépését követően.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
Úgy látszik, nyaralnak a lakossági befektetők.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
